Bibliamagyarázatok

Az Újszövetségi tized, mint lehetőség

-Petrovics Attila-

Sokszor ezt halljuk, csak az Ószövetségben van szó a tizedről, ezért ma nem kötelező fizetnem, mert Isten nem várja el tőlem. Az állítás első fele nem igaz, a második fele viszont igaz.

A tized fizetés igenis szerepel az Újszövetségben, továbbá Isten szerint tényleg nem kötelező fizetni, csak lehet. Ezzel a lehetőséggel vagy élsz, vagy nem.

Az adás csak szeretetből fakadhat. Úgy nem tudok adni jó szívvel senkinek, ha szeretet nincs bennem feléje.

Jn 3,16  Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Isten nem kötelességből adta Jézust áldozatul, hanem irántunk fakadó szeretetből. A szeretet ad.

„Aki másnak ad maga is felüdül."

A nem kötelező mondat, mintha kibúvóként szolgálna a tized fizetése alól. Ezt Isten rád bízza, nem jutsz a kárhozatra, ha nem adsz. A szomorú csak az, mikor kifogásokat kell találni, egy olyan személy felé, aki életét adta értünk.

Tiszteljétek az Istent a tizedetekkel. Ezzel a tiszteletedet, csodálatodat, szeretetedet fejezed ki Isten felé, Aki mivel minden tőle van, és mindened az övé. Lehet adni huszadot, ötödöt is vagy bármennyit.

Az özvegyasszony, akit Jézus megdicsért (Újszövetség), ő minden vagyonát beletette a perselybe a szívével együtt. Persze megtarthatod mindet, ez rád van bízva.

Zsid 10,16 Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjökbe írom be azokat,

Nem a pénzről van itt szó, hanem a szívről. Az emberek arra költenek, amit szeretnek.

Egyértelműen kitűnik Pálnak a Zsidókhoz írott leveléből, hogy gondot okozhatott számukra a tized fizetése, hiszen ha ez nem lett volna közöttük problémás kérdés, akkor nem írt volna nekik erről. Ma sokan gondolkodnak hasonlóan, mint akkoriban. Pálnak ezen levele, nekünk is szól!

*Zsid 7:8-9 Itt halandó emberek kezdenek tizedet szedni,ott pedig az akiről bizonyságunk van, hogy él. És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedet szedő Lévi is tizedet adott.

Ez a megbizonyosodásunk utáni élő személy Jézus, Úrnak tekintjük, hódolatunkat minden módon kifejezzük iránta.

„És hogy úgy mondjam" mint szófordulat is a tized fizetés fontosságának alátámasztását szolgálja.

„Bizonyságunk van hogy él"a Lukács evangéliumában gyönyörűen le van írva:

Luk 24: 1-9 A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök. És a követ a sírról elhengerítve találák.  

És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét. És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben: És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt, Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni. Megemlékezének azért az ő szavairól. És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.

Zsid 6,14  Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.

Ábrahám áldását sokan elfogadnák, mennyi tanítást hallottunk Ábrahám hitéről ( amihez a pénzhez való viszonya is hozzátartozik), de ami előtte történt az életében azt nem annyira. Istennel baráti viszonyban volt, szerette Őt, ebből is látszik, hogy nem kényszerből vagy megfelelésből adta Istennek a tizedet. Az Iránta érzett szeretet hajtotta őt.

Érdekes hogy a zsidólevélben Pál megemlíti Ábrahámot, mint tizedfizetőt.

Zsid 7,2 A kinek tizedet is adott Ábrahám mindenből: a ki elsőben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya,

A következő igék megmutatják kettőjük viszonyát:

2Krón 20,7 Oh mi Istenünk! nem te űzéd-é ki e földnek lakóit a te néped az Izráel előtt, és nem te adád-é azt Ábrahámnak, a te barátod magvának mindörökké?

Ézs 41,8 De te Izráel, én szolgám, Jákób, a kit én elválasztottam, Ábrahámnak, az én barátomnak magva;

Jak 2,23 És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.

A közösség gyakorlása sem kötelező, bibliát olvasni sem kötelező, imádkozni sem kötelező, internet sem kötelező, autóval járni sem kötelező, mobiltelefon sem kötelező. De milyen jó, ha élünk is velük.

Röviden, az Isten iránti tisztelet a tized fizetésében is megmutatkozhat, legyünk Isten barátai.

A baráti kapcsolat felfogásában már nem is lesz olyan kötelező számunkra ennek eleget tenni.

Ne a kötelező szó legyen a fejünkben hangosabb, hanem a lehet. Ez így szép és örömteli.

Mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.

2Kor 9: 6-7 Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.